A családok támogatásáról szóló törvény módosítása 2010. augusztus 30-án lépett hatályba, melynek következtében átalakult a családi pótlék rendszere is. Az új szabályozás a gyermekek védelmét hivatott szolgálni, melynek érdekében a családi pótlékot két részre bontották, nevezetesen nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Attól függően jár az egyik vagy másik ellátás, hogy a gyermek elérte -e a tanköteles korát (6-16) vagy sem.

1. Nevelési ellátás:

1.1. Nevelési ellátásra jogosultak köre:

Nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti szülő, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni (feltéve, hogy az erre irányuló eljárás már folyamatban van), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akinél a gyermeket a Gytv. alapján ideiglenesen elhelyezték.
Ezen alapeseteken kívül jogosult még ilyen ellátásra a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, eseti gondnok, ha a gyermeket gyermekotthonban vagy javító-nevelő intézetben nevelik, illetve azon szociális intézmény vezetője ahol a gyermeket elhelyezték.
Saját jogán jogosult ezen ellátásra az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, az iskoláztatási támogatás megszűnésének napjától.

1.2. A nevelési ellátás tartama:

A nevelési ellátást a fent említett jogosult a gyermek tankötelezetté válásáig, vagyis hatodik életévének betöltéséig kapja.

2. Iskoláztatási támogatás:

2.1. Iskoláztatási támogatásra jogosultak köre:

Az iskoláztatási támogatásra jogosultak köre megegyezik a nevelési támogatásra jogosultak körével.

2.2. Iskoláztatási támogatás tartama:

Az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermekre tekintettel illeti a jogosultat, azon év november 1-től amikor a gyermek tankötelessé vált, a tankötelezettség teljes tartamára, vagyis 16 éves koráig. Ezt követően a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel jár az iskoláztatási támogatás, annak a tanévnek a végéig, amikor a gyermek 20. életévét betölti. Ezen szabály alól egyetlen kivétel az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény alapján nem jogosult fogyatékossági támogatásra. Ilyen személy esetében az iskoláztatási támogatás 23. életévének betöltéséig jár.

Saját jogán jogosult a támogatásra az a személy:

- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- aki a fent említett jogosult személlyel nem él egy háztartásban, a tankötelezettségének megszűnésétől annak a tanévnek a végéig, amikor a 20. életévét betölti.

Fontos megemlíteni, hogy egy gyermek után egy jogosult igényelheti csak a családi pótlékot, továbbá azt is, hogy a nevelési támogatás és az iskoláztatási támogatás egy gyermek után egyszerre nem folyósíthatók.
Az új szabályozás lényege, hogy a tankötelezettség nem teljesítéséhez a jogalkotó szankciókat fűz. Abban az esetben, ha a tanköteles gyermek a kötelező iskolai tanórákról 10. alkalommal is igazolatlanul hiányzik, az illetékes jegyző gyámhatósági jogkörében eljárva figyelmezteti a jogosultat a további igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeire. Ha a gyermek igazolatlan hiányzásainak a száma eléri az 50 órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét és az iskoláztatási támogatás teljes összegének folyósítását felfüggeszti.